A cukorbetegség lelki háttere
A cukorbetegség fizikai szinten a hasnyálmirigy elégtelen működése, ezt kontrollálhatjuk diétával, gyógyszerekkel vagy inzulinnal – súlyosságtól és típustól függően.
Lelkileg egy tőről fakad mindegyik fajta cukorbetegség. Mi is a lelki okozó?
Fontos az okok, illetve a mögöttes problémák feltárása és elemzése, majd a belátás. A kitekintés helyett, önmagunk középpontjának megtalálása. Ha sikerül, akkor az elfogadás is megvalósul, és már csak a megoldás illetve az elengedés van vissza. Ugye milyen egyszerű? 😀
És hogy a gyakorlatban ezt hogyan valósíthatjuk meg?
Na az már nem is olyan könnyű. Fontos, hogy ne dugjuk a homokba a fejünket, vagyis merjük felismerni, merjük felvállalni hogy problémánk van. Fontos, hogy tudjunk segítséget kérni. Legyen az orvosi, természetgyógyászati; lelki gondjainkkal is merjünk szakemberhez, kineziológushoz fordulni.
Fontos a lelki szinten történő kiengedés, az energiák elengedése és áramoltatása, sokkal több lelki energia felvétele. Ehhez szükség van kapcsolatokra. A kapcsolatokat pedig elfogadással, toleranciával kell kezelni. Tudjunk másokkal beszélgetni, tudjunk hallgatni, meghallgatni, de ne vegyük fel mások problémáit!
Mindenkinek megvan a saját csomagja. Beszélgetések alkalmával ezekből a csomagokból kipakolunk részeket, pl amivel épp gondunk van. A másik ember meghallgat, de ne várjuk el tőle, hogy megoldja helyettünk a mi problémánkat. Már azzal is segít, hogy meghallgat, és ha még jó tanácsot is ad, még jobb. Viszont a feladatunk megoldása akkor is ránk vár! Ha megfogadtuk a tanácsot és mégsem úgy jött össze a dolog ahogy mi szerettük volna, akkor se okolhatjuk a másikat, hogy rossz tanácsot adott!!! A mi felelősségünk, a mi döntésünk, hogy megfogadjuk-e az adott tanácsot, vagy sem.
Mindenki a saját terheit cipeli. Ne vegyük fel másokét! Se a szüleinkét, se a gyerekünkét, se a társunkét. Elég a magunké is! Azt oldjuk meg! Azon dolgozzunk!
A cukorbetegség és a szeretet
Félünk a szerelemtől, szeretettől, képtelenek vagyunk a befogadásra (a sejtek nem nyitottak a glükóz felvételére); egyfelől kívánjuk az édeset (szerelmet, szeretetet) és szeretnénk élvezni az életet, ugyanakkor mégsem vagyunk hajlandóak elfogadni a határtalan és feltétel nélküli szeretetet tejes mélységeiben, nem merjük átadni magunkat az érzésnek. Meggátoljuk, hogy az élet édes oldala megérintsen, illetve meghiúsítjuk azon törekvését, hogy sejtjeink mélyéig hatoljon; azonban titkon, tudattalanul a szeretet általi beteljesülésre vágyakozunk. A szeretni tudás képességének hiánya miatt hajlamosak vagyunk elkeseredni. Ez az elkeseredés legtöbbször önsajnálatban fejeződik ki.
Feldolgozásának lehetősége, hogy a szerelmi kérdések vonatkozásában ismerjük be félelmeinket és szorongásainkat, ébredjünk rá, hogy hozzáállásunk miatt a szeretet érzése képtelen megragadni legbensőbb lényegünket (a sejtek nem jutnak cukorhoz). Engedjük meg magunknak, hogy megnyíljunk testi, lelki és szellemi vonatkozásban is a szeretet számára.
Ha mindezt szeretettel tesszük, akkor találjuk meg a helyes irányt!
Ehhez fogadjátok szeretettel Mary Ann Detzler (az SVT alapítójának felesége) a szeretetről megfogalmazott írását.
A szeretet spirituális ajándék, természetünk egyik legfontosabb, bennünket Istenhez hasonlatossá tevő eleme, mert Isten a Szeretet. A Szent Bibliában a szeretetet három szereplő testesíti meg: Dávid (a Góliátot legyőző, majd királyként szolgáló fiú), János, a tanítvány, valamint Jézus Krisztus. A legtöbb keresztény Jézust tekinti a szeretet jelképének. Korunk buddhistái a dalai láma példáját tartják követendőnek. A szeretetet sokan összekeverik az érzelmességgel (rajongással –a lekt.), mert mindkettő érzéseken keresztül fejeződik ki. A Szeretet azonban spirituális minőség, amihez az érzelmek megoldásáért és érző természeted egyensúlyba hozásáért fordulsz. A spirituális érzékenység kulcsa az egyensúly. Az esetek többségében a szeretetet annyira beburkolják az érzelmek, hogy nem is veszed észre a köztük lévő különbséget. A szeretet nem turbulens, és nem is stresszes –az az érzelmesség (a rajongás)!
„Honnan tudhatom, hogy valódi szeretetet érzek-e valaki iránt?” –vetődhet fel benned a kérdés. Az érzelmesség (rajongás) arra törekszik, hogy a többieket rávegye az igényeid kielégítésére, ezért ez hamis, vagyis feltételekhez kötött szeretet. Ez nem az Isteni Szeretet! Nincs abban semmi rossz, hogy az igényeid kielégítésére törekszel, vagy dolgozol érte, de az nem spirituális szeretet.
A Szeretet hagyja, hogy a másik ember az legyen, ami, vagy aki lenni tud. Emlékezz rá, hogy az érzelmek jönnek-mennek, de a valódi szeretet soha nem változik. A szeretet leírásáért olvasd el Szent Pálnak A korinthusiaknak írt 1. levelének 13. fejezetét
Szólhatok az emberek vagy az angyalok nyelvén, ha szeretet nincs bennem, csak zengő érc vagyok vagy pengő cimbalom.
Lehet prófétáló tehetségem, ismerhetem az összes titkokat és mind a tudományokat, hitemmel elmozdíthatom a hegyeket, ha szeretet nincs bennem, mit sem érek.
Szétoszthatom mindenemet a nélkülözők közt, odaadhatom a testemet is égőáldozatul, ha szeretet nincs bennem, mit sem használ nekem.
A szeretet türelmes, a szeretet jóságos, a szeretet nem féltékeny, nem kérkedik, nem is kevély.
Nem tapintatlan, nem keresi a maga javát, nem gerjed haragra, a rosszat nem rója fel.
Nem örül a gonoszságnak, örömét az igazság győzelmében leli.
Mindent eltűr, mindent elhisz, mindent remél, mindent elvisel.
S a szeretet nem szűnik meg soha. A prófétálás véget ér, a nyelvek elhallgatnak, a tudomány elenyészik.
Most megismerésünk csak töredékes, és töredékes a prófétálásunk is.
Ha azonban elérkezik a tökéletes, ami töredékes, az véget ér.
Gyermekkoromban úgy beszéltem, mint a gyerek, úgy gondolkoztam, mint a gyerek, úgy ítéltem, mint a gyerek. De amikor elértem a férfikort, elhagytam a gyerek szokásait.
Ma még csak tükörben, homályosan látunk, akkor majd színről színre. Most még csak töredékes a tudásom, akkor majd úgy ismerek mindent, ahogy most engem ismernek.
Addig megmarad a hit, a remény és a szeretet, ez a három, de közülük a legnagyobb a szeretet.
