Einstein: „A legtöbb mit ember tehet a föld jövőjéért, hogy vegetáriánussá válik.”

Október 1. a Vegetáriánus világnap, ami nemcsak élelmezési orientáltságot jelent, hanem etikai ünnep is egyben, 1977-óta. (ehhez kapcsolódóan október 2-án van az erőszakmentesség, és október 4-én az állatok világnapja!)

A világnap célja, hogy népszerűsítse a növényi táplálkozást, a környezettudatos életvitelt, a humánus hozzáállást az élőlényekhez. Az ünnep összekapcsolódik Assisi Szent Ferenccel, aki az állatok védőszentje. Ezzel a nappal indul a vegetáriánus hónap, melynek végén november elsején a Vega Világnap áll (1994 óta).

A vegetáriánus szó a vegatabilis – azaz növényi szóból ered, időszámításunk előtt 3-4 ezer évvel ezelőtt is ismert fogalom volt, például Egyiptom papjai nem fogyasztottak húst.

A vegetarianizmus világnézete a modern társadalmakban a reform- vagy natúrtáplálkozási irányzatok egyike, így követői rendszerint nagy hangsúlyt fektetnek az egészség tudatos megőrzésére. Emellett a hústermelés ökológiai költségessége, illetve a nagyipari előállításhoz társuló jelentős környezetterhelés és környezetszennyezés következtében kapcsolatban áll a környezetvédelemmel; az állatok életminőségének, leölésének és tárgyként való kezelésének etikai aggályai miatt pedig szorosan összefonódik az állatvédelemmel és az állatjogi mozgalommal is. Akadnak olyanok is, akik a kozmetikai cikkeknél nem vásárolnak olyan terméket, melyet kísérleti állatokon kísérletezve fejlesztettek ki.

Mi a vegetarianizmus és milyen vegetáriánus formák vannak?

Az a táplálkozási forma, melynek során nem fogyasztunk húst semmilyen formában.

A szigorúbb követők megtagadják a tejet, a tejtermékeket, a tojást és a méz fogyasztását is, röviden mindent aminek állathoz köze van (vegán)

Vannak olyan vegetáriánusok, akik az ételeket 70%-100%-ban nyersen fogyasztják (nyers-vegán)

Vannak akik tejterméket fogyasztanak de tojást és húst nem (lakto-vegán)

Vannak akik tojást fogyasztanak de tejterméket és húst nem (ovo-vegán)

Akik tejterméket és tojást is fogyasztanak csak húst nem ők a lakto-ovo vegán, azaz vegetáriánusok.

A szemivegetarianizmus mostanában divatirányzat, ebbe a hal és a csirkehús evés belefér, viszont sérül a vegetarianizmus alapelve az erőszakmentesség.

Kinek „érdemes, ajánlott” vegának lenni?

Annak aki alapban sem egy húsevő természet, azaz kissé válogatósan áll a húsos ételekhez.

Annak akinek a hús fogyasztása emésztési nehézségeket, puffadást, szorulást, stb okoz.

Annak akinek köszvényt, egyéb betegségeket okoz a magas fehérjeszint.

Annak aki nagyon kevés vizet iszik naponta, mert a fehérje bontáshoz sok vízre van szüksége a szervezetnek.

Annak akinek a rostdús növényi táplálkozás rendbe rakja az emésztését.

Annak aki jógázik, spirituális gyógyítással foglalkozik és magasabb rezgésszintet szeretne elérni.

Annak aki érzelmi, lelkiismereti okokból az állatok életének kioltása ellen van, és a vegetárius életmód nem okoz számára egészségügyi problémákat.

Annak aki így érzi jól magát, egységben és teljesnek tudja megélni a gasztronómiai élvezeteket! 🙂

Úgy gondolom, mindegy, hogy egészségügyi vagy környezetvédelmi okból, spirituális, etikai vagy vallási indíttatásból lesz-e valaki vegetáriánus. A lényeg az, hogy önmagára nézve elfogadja azt az életmódot amit követ, és ebben meg tudja élni a teljességet. Ha bármiért bűntudat ébred bennünk akkor jobb ha felülvizsgáljuk, hogy miért is kezdtük el. A motiváció a legfontosabb!

És mint tudjuk a táplálkozás nagyon fontos, de az egészséges élethez ennél többre van szükség! Fontos a napi megfelelő mennyiségű folyadék bevitel (leginkább víz), a mindennapos ürítés, és a testmozgás is! A stresszkezelést is jó ha megtanuljuk, hogy ne csak testben, hanem lélekben is szellemben is fejlődni, gyarapodni tudjunk.

Híres vegetáriánusok a történelemből, a teljesség igénye nélkül:

Pitagorasz, Empedoklész

Hésziodosz,Platón, és a híres római költő Ovidius

Szent Jeromos

Gustav Struvet

Theodor Hahn és Eduard Baltzer

Jean-Antoine Gleize

Maximilian Oskar Bircher-Benner

Thomas Tryon

Percy Bysshe Shelley

George Bernard Shaw

Jean-Jacques Rousseau

Lev Nyikolajevics Tolsztoj

Albert Schweitzer

Albert Einstein

Leonardo Da Vinci

Mahátma Gandhi

Bicsérdy Béla

Richard Gere

Ziggy Marley